Az Ószövetség és Újszövetség mint a keresztény civilizáció alapkövei

Fontos, hogy amikor valaki a Bibliára gondol, azt ne úgy tegye, hogy kizárólag a vallási vetületére reflektál. Ugyanis a szakrális jellege mellett, ott van a világi jellege is, ami legalább annyira fontos. A könyvet 2 rész, az Ószövetség és az Újszövetség alkotja. Ezek nagyrészt Krisztus és a kereszténység történetét mesélik el. Bár a Biblia egy kifejezetten vallási tárgyú írás, mégis ez tartalmazza a legtöbb olyan világi elemet, ami hatással volt az európai civilizáció mindennapjaira. Sőt, nemcsak hatással volt, hanem még napjainkban is hatással van! Innen származik a legtöbb univerzális szállóigénk, mint amilyen a „pálfordulás” vagy a „Júdás csókja”.

Gazdag szimbólumvilága olyan hagyományokat visz tovább és fogalmaz újra, amelyek nem egy (szép-) művészeti alkotás alapjait szolgálják. Irodalmi műként olvasva, a Biblia, főleg az Újszövetség része, rengeteg eszmetörténeti kérdést felvet és boncolgat mélyrehatóan. Filozófiai szempontból pedig olyan egzisztenciális és erkölcstani problémafelvetésekkel szembesülünk, amelyekkel nemcsak a vallási, hanem a hétköznapi dogmarendszerek is foglalkoznak. Tehát elmondhatjuk, hogy az Ó- és Újszövetség mai napig meghatározza azt a kultúrát, amiben a Közép-európai ember nevelkedik.