Mindenkinek tudnia kell, mi a csalás!

A bűntettek esetében sohasem szabad kihagyni az elkövetési magatartást, ami többfajta, változó lehet. Nincs ez másképp a csalás tekintetében sem, ahol ez a a sértett tévedésbe ejtését vagy a tévedésben tartását jelenti. Az előbbi akkor valósul meg, amikor a tettes hamis tényeket állít be úgy, mintha azok igazak lennének. Erre jó példa, amikor az elkövető hazudik a sértettnek, aki azt el is hiszi. Persze, mondani sem kell, hogy nem fontos feltétele a tévedésbe ejtésnek az, hogy rafinált, szinte már filmbe illő, agyafúrt módon menjen végbe.

A csalás esetében a tévedésbe ejtés lehet könnyen átlátható, egyszerűen kiszűrhető tett is. A másik forma a tévedésben tartás, amikor az elkövető a magatartásán kívül a sértettben létrejön egy téves elképzelés. Ez akkor történik, ha a tettes nagyon gazdag vagy épp a szülei azok, így a sértett elhiszi, hogy a tartozást, adósságot biztosan kifizeti majd az illető személy. Az álcát az elkövető szándékosan nem fedi fel, hogy a személyt tévedésben tartsa a nem jogos haszonszerzés érdekében.